Egó és paróka 1
A múlt héten megnézem Lány 9 parókával című filmet, amely egy rákos, 21 éves lányról szólt, aki végül legyőzte a gyilkos kort. Ő volt az, aki megihletett, hiszen amikor a kemoterápia elkezdése után pár héttel elkezdett hullni a gyönyörű, hosszú haja, ő egy hajnyíróval inkább kopaszra borotválta a fejét. Majd látva a rémült és sajnálkozással teli arcokat, úgy döntött parókára vált. Itt kezdődött az igazi utazás. Minden parókához tartozott egy név, egy rész a személyiségéből, és ezeknek mindnek meg volt a maga szerepe.
Ez a lány és a szenvedélyes, belső harcaim kapcsán, a parókaszemélyiségeimmel való megismerkedésem útját írom le.
Barna, dús hajjal megáldott leány vagyok, aki 14 kora óta tudja, hogy valójában vörös hajú. Ezért a bátyám barátnőjének a hajszínezőjéből csenve kezdtem meg a hajszínem megváltoztatását.
Mindig voltak korszakok, melyek a hajam vörös árnyalataiban nyilvánultak meg. Először tűz, majd lilás, fekete, aranyszőke, mély bordó, szőke rézvörös és jelen pillanatban újra a padlizsános verzió. De a hajfestés és a haj hosszának megváltoztatása nem megy egyik pillanatról a másikra. A hajam, mindig is a testem egyik éke volt, ezért óvtam és tápláltam. Ebből fakadóan sem akartam tönkretenni a sok festéssel és szőkítéssel. A hossz is fokozatosan változott. Amikor valamilyen okból változásra vágytam, sokszor a testemen, azon belül is a fejemen kezdtem. Hol figyelemre vágytam, hol inkább szerettem volna elbújni. A változás és a változtatás életem kiemelkedő része. Ruházatom és kinézetem napról napra változik. Élvezem a döbbenetet látni az emberek arcán. Mégis sokszor rettegek elhagyni a régi, nem működő, megszokott dolgaimat, működésem. Amikor már látom, hogy nem működik, akkor is húzom a döntést. Nem kell itt nagy dolgokra gondolni, bár a legnehezebben olyan témákban lépek, amelyek az anyagi biztonságomat érintik.
Arra vagyok kíváncsi hogyan hat rám egy másik haj, paróka, amit könnyedén tudok felvenni és levenni. Vajon ilyen könnyen éled fel az a részem, aki az épp adott paróka megszólít?